24/1995. (XI. 22.) PM rendelet

a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatok

1. §[23]
(1) Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdésének 16-17. és 20. pontjaiban megjelölt bizonylatok (számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban: számla), nyugta] akkor minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha azok beszerzéséről a kibocsátó a (2) bekezdés szerinti részletességű számlával rendelkezik, és a bizonylatot kibocsátó az (5) bekezdés szerinti szigorú számadású nyomtatványként kezeli. Adóigazgatási azonosításra - a (6) bekezdés szerinti bizonylatok kivételével - csak a nyomtatott, folyamatos sorszámozással ellátott bizonylatok alkalmasak.
(2) A nyomtatványt értékesítő forgalmazó az értékesítésről kiállított számlán köteles feltüntetni
a) az értékesített nyomtatványok (számlatömbök, nyugtatömbök) megnevezését,
b) a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
c) a vevő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
d) a vevő adóazonosító számát.
(3) Amennyiben a vevő a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban előírt adatokat hitelt érdemlően (pl. személyi igazolvány, meghatalmazás, bélyegző, aláírási címpéldány, cégbírósági végzés stb.) nem tudja igazolni, részére nyomtatványt a forgalmazó nem értékesíthet.
(4) A nyomtatványt forgalmazó köteles e tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni, az általa értékesített nyomtatványt a kibocsátott számla tőpéldánya alapján sorszám szerint nyilvántartani.
(5) A bizonylatot kibocsátónak az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványokat szigorú számadás alá kell vonnia. A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek fajtánként külön-külön tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
a) a nyomtatvány jele és számjele,
b) a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte,
c) a tömbök sorszáma (tól-ig),
d) a használatbavétel kelte,
e) a kiselejtezés kelte.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt bizonylatokon kívül más módon előállított bizonylatok a következők lehetnek:
a) nyomdai úton előállított számla, nyugta (jegy, blokk stb.), amennyiben a kibocsátó gondoskodik a kibocsátás és elszámolás során a (5) bekezdésben foglaltak szerint a szigorú számadásról és-a készpénzzel azonos elszámolás alá tartozó, meghatározott értékű bizonylatok kivételével - a másolattal vagy tőpéldánnyal történő hiánytalan elszámolásról;
b) számítógéppel előállított számla, amelynek szigorú számadás alá vonása az (5) bekezdés szerint megvalósul oly módon, hogy a program - beleértve az alaki hibás, vagy tartalmilag rontott, illetve megsemmisült vagy elveszett számla esetét is - kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást, és a másolatok alapján a hiánytalan elszámolás biztosított. Ez utóbbi feltétel teljesüléséhez a számla összes példányának egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetében a gépi programnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetén pedig fel kell tüntetnie azt, hogy a számla hány példányban készült;
c) a pénztárgép, taxaméter által kibocsátott nyugta, számla a 2. §-ban foglalt követelmények teljesülése esetén.
(7) Gépi számlázás esetén a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a számlázási programra vonatkozó olyan dokumentációval, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell részletes leírást a program működésére, felhasználására vonatkozóan, valamint a készítő nyilatkozatát a használó részére, mely szerint a program megfelel az adójogszabályokban előírt kötelezettségeknek.

Pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni követelmények

2. §
(1) Az Áfa-tv.-ben előírt, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására az a pénztárgép, illetve taxaméter felel meg, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) elnöke e rendelet szerint engedélyezett, és az arra jogosított szerviz üzembe helyezett. Az engedély tartalmazza a forgalmazó nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeit.
(2) A pénztárgép, illetve taxaméter típusát az APEH elnöke akkor hagyja jóvá, ha
a)[24] készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő bevételek kimutatására (rögzítésére) alkalmas;
b) azzal nyugta kibocsátható;
c) alkalmas az üzembehelyezéskori lezárására (plombálására),
d) az értékesítések (díjak) összegét göngyölíti;
e) a készülék negatív végösszeget tartalmazó nyugta kibocsátására nem alkalmas;
f) napi (időszaki) forgalmi jelentést (zárást) készít, amelyet kinyomtat;
g) a napi értékesítések (díjak) végösszegét az adómemóriában a hozzáférhetetlenség biztosításával, módosítási és törlési lehetőség kizárásával tárolja. Az adómemóriának az adatokat tápfeszültség-kiesés esetén is tárolnia kell;
h) az adómemóriától történő megszakítás, az adómemória betelte vagy illetéktelen beavatkozás esetén nem működik (automatikusan leáll).
i)[25] az adómemória csere esetére az adómemória típusára vonatkozó gyártói és forgalmazói nyilatkozatokat a kérelem tartalmazza.
(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről;
b) számítógépes rendszerű, pénztárgép funkcióval ellátott berendezések pénztárgép programja a többi programtól elkülönüljön.
(4)[12] A pénztárgép típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletben előírt CE megfelelőségi dokumentációval, és a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával.
(5) A taxaméter jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) legalább nyolc tarifa (ezen belül alapdíj, útdíj, várakozási díj) egyidejű tárolására legyen alkalmas;
b) a nyugtakiíratás megtörténtéig a szabad jelzés nem gyulladhat ki;
c) amennyiben a taxaméter több általános forgalmiadó-adóalany (a továbbiakban: adóalany) részére (közös személygépkocsival való taxiszolgáltatás mérésére) készült, akkor az adómemóriában tárolt adatok adóalanyonként elkülönüljenek;
d) az adómemóriába a napi forgalom záráskényszerrel rögzítődjön (a nap 24. órájában vagy az első bekapcsoláskor).
(6) A taxaméter típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen az Országos Mérésügyi Hivatal érvényes hitelesítési engedélyével.
(7) A pénztárgép, taxaméter típusjóváhagyásának egyéb feltételeit, részletes technikai követelményeket, nyilvántartási és adatközlési kötelezettségeket az APEH elnöke közleményben írja elő.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az APEH az engedély megadását nem tagadhatja meg.
(9) A típusengedélyt meg kell adni annak a kérelmezőnek is, amely (aki) a pénztárgépet kizárólag saját használatra kívánja importálni vagy előállítani, ha az mindenben megfelel az e rendeletben és az APEH közleményben előírt követelményeknek.

Pénztárgép, illetve taxaméter kötelező használata

3. §[3]
Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik a melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Üzemanyagkút esetében pénztárgépként csak erre a célra kialakított, kútfejjel összekötött, típusjóváhagyott pénztárgép használható.

Pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása

4. §[26]
(1) A pénztárgép, taxaméter beszerelését, programozását, javítását, szervizelését, plombálását csak a forgalmazó által megbízott, az APEH által erre feljogosított és plombanyomóval ellátott szerviz végezheti.
(2) A forgalmazó köteles a pénztárgép, illetve a taxaméter adómemóriájába az APEH által megadott azonosító jelet és számot, valamint sorszámot bevinni és rögzíteni.
(3)[27] A szerviz (műszerész) az adómemória indítása, a pénztárgép, illetve taxaméter (be)szerelése, programozása, szervizelése, javítása előtt a szervizelési jogosultságát igazolni köteles a tulajdonosnak (használónak), a munka elvégzése után köteles az APEH által előírt helyeken a plombálást elvégezni a számára biztosított, engedélyezett plombanyomóval.
(4) A forgalmazó köteles a pénztárgép, taxaméter értékesítésekor a használó, illetve a szerviz rendelkezésére bocsátani pénztárgép, illetve taxaméter naplót, valamint adatlapokat a kitöltési előírásokkal együtt. A nyomtatványok mintáját az APEH közleménye, valamint az engedély melléklete tartalmazza.
(5)[28] Az üzembe helyezésről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, melyet köteles tizenöt napon belül a kitöltési előírás szerinti szerveknek megküldeni.
(6)[29] A szerviznek a beszereléssel, üzembe helyezéssel, javítással kapcsolatos adatokat a használó birtokában lévő pénztárgép, illetve taxaméter naplóba be kell vezetnie, aláírással ellátva. Javítás, szervizelés, illetve programozás esetén fel kell tüntetni a beavatkozás előtti és utáni állapotot is. A szerviz által beírt adatokat az üzemeltetőnek (alkalmazottjának) aláírásával kell elismernie.
(7)[30] A pénztárgépek, taxaméterek beszerelésére, javítására feljogosított szervizeket az APEH az érdekképviseleti szervek, kamarák javaslatát követően jóváhagyja, nyilvántartja, számukra az általuk használandó plombajelet engedélyezi, a plombanyomót biztosítja.

5. §[31]
(1) Ha a javítás azonnal nem végezhető el lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 napon belül a szerviz köteles cserepénztárgépet (taxamétert) biztosítani. A cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a naplóban fel kell tüntetnie. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a naplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
(2) Ha a pénztárgép, illetve a taxaméter nem javítható, akkor erről a szerviznek jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH megyei (budapesti) igazgatóságának. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az adómemória kiolvasott adatait vagy annak kiolvashatatlanságát.
(3) Ha az adómemória megtelik, meghibásodik, vagy adószám változás miatt cserére szorul, akkor az adómemória cseréről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, és azt tizenöt napon belül az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH illetékes megyei (budapesti) igazgatóságának meg kell küldenie. Érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező pénztárgép adómemóriája nem cserélhető, kivéve, ha az engedélyben szereplő forgalmazó (jogutódja) vagy az Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete kérelmére az APEH elnöke azt külön engedélyezi.
(4) A használó köteles a betelt vagy egyéb okból használaton kívül helyezett adómemóriát és az erről a szerviz által felvett jegyzőkönyv másolatát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
(5) A pénztárgép, illetve taxaméter működésképtelensége és javíthatatlansága vagy megsemmisülése esetén az előzőek figyelembevétele mellett, a felvett jegyzőkönyv alapján a selejtezés a vonatkozó jogszabályi előírások (számviteli törvény, magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény) szerint végezhető. Az adómemória eltulajdonítása, megsemmisülése miatti, vagy az adó megállapításához való jog elévülését követő adómemória-selejtezés esetében is a hivatkozott jogszabályi előírások az irányadóak. A pénztárgép (taxaméter) az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően selejtezhető. Taxaméter esetében az eltulajdonítást azonnal közölni kell az illetékes megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamarával is.
(6) A pénztárgép meghibásodása, áramszünet esetén, vagy ha a pénztárgépet az adóhatóság vizsgálat céljából bevonta, a nyugtaadási kötelezettséget kézi úton előállított nyugtával kell teljesíteni. Ha a használó pénztárgép, illetve taxaméter alkalmazására kötelezett, a meghibásodást haladéktalanul a javításra engedéllyel rendelkező szerviznek be kell jelentenie, és kérnie kell a javítást. A hiba bejelentését és annak időpontját a használó a pénztárgépnaplóban, a szervíz nyilvántartásban rögzíteni köteles. Ennek hiányában az adóköteles tevékenység nem folytatható. Taxaméter meghibásodása esetén a megkezdett fuvaron kívül további fuvar nem teljesíthető.
(7) Ha a szerviz javítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét - az ellenőrzés tapasztalata vagy a forgalmazó, illetve a használó jelzése alapján - nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően teljesíti, akkor a területileg illetékes állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ismétlődés vagy súlyosabb kötelezettségszegés esetén az APEH elnöke a szervizelési jogot megvonhatja.

A pénztárgép, taxaméter használatában bekövetkező változások

6. §[32]
(1) A pénztárgép, illetve taxaméter értékesítése, átadása, bérbeadása vagy a vállalkozó tevékenységének megszüntetése esetében a használó köteles arról 8 nappal korábban a szervizt értesíteni. A szerviz köteles az adómemória tartalmát kiíratni, és annak adatát az esemény megjelölésével a pénztárgép-, illetve taxaméternaplóba bevezetni, továbbá a használatban bekövetkezett változásról az adóhatóság által előírt adatközlő lapot kiállítani, és a kitöltési előírás szerinti szervezeteknek megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti események után a pénztárgép korábbi használója köteles a pénztárgép-, illetve taxaméternaplót az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az új használó részére a szerviz új pénztárgép-, illetve taxaméternaplót állít ki, amelyen fel kell tüntetni az előző használó adatai és az adómemória állása mellett minden olyan eseményt, körülményt is, amely a készülék további használatát, javítását érinti.
(3) Az új használónál történő üzembe helyezésről nem kell külön adatközlő lapot kiállítani, ha az az eladással egyidőben történik. Ebben az esetben a változásról készült adatközlő lapot az átadónak és átvevőnek is alá kell írnia.
(4) Ha a tulajdonos (használó) a pénztárgépet másik telephelyen (pénzátvételi helyen) kívánja működtetni, akkor a pénztárgépnaplóba az adómemória állását és a gép áthelyezésének idejét, helyét (címét) rögzíteni köteles.

A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő egyéb előírások

7. §[5]
(1) A pénztárgépnaplót a használó köteles az üzemelési helyen tartani. A taxaméternaplót és az adatközlő (üzembe helyezésről, változásról szóló) lapot, amely az érvényes hitelesítést is igazolja, a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 091232 és 091250) nyújtását (a továbbiakban: taxi-szolgáltatást) végző az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani. A taxi-szolgáltatás esetén kötelező jól látható módon tájékoztatni az utast az alkalmazható tarifákról.
(2)[19] A pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
(3) Ha a taxi-szolgáltatásról az utas számlát (egyszerűsített számlát) kér, akkor a taxaméter által kibocsátott nyugtát a taxi-szolgáltatást végző által kiállított számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolni. Ha a taxaméter olyan nyugta adására alkalmas, amelyen a fuvar befejezésekor a taxi-szolgáltatást igénybe vevő neve és címe kézzel kitölthető, továbbá taxaméterrel kinyomtatásra kerül a kibocsátó címe, a szolgáltatás megnevezése és statisztikai besorolása, valamint az áfa-törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékérték, akkor az így kiegészített nyugta egyszerűsített számlaként elfogadható. Ennek további feltétele, hogy a taxi-szolgáltatást végző adóalany a kibocsátott egyszerűsített számlákat dátum, sorszám, név, cím és összeg feltüntetése mellett nyilvántartásba vegye.
(4) A pénztárgépen a napi zárás végrehajtása kötelező.
(5) A pénztárgép ellenőrző szalagjait időrendi sorrendben az elévülési időn belül úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a napi forgalmi jelentésre is vonatkozik, pénztárgép és taxaméter esetében egyaránt. Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni.
(6)[20] A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a csere pénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni, külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
(7)[21]

A kártyaolvasó berendezések beszerzésének kedvezménye[6]

7/A. §
(1) Az áfa-törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXX. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevételére a kártyaolvasó berendezés beszerzője (a továbbiakban: felhasználó) a nevére szóló számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány birtokában jogosult.
(2) A kedvezmény a kártyaolvasó üzembehelyezője által dokumentummal igazolt üzembe helyezés napjától az "Igénylőlap az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" elnevezésű külön nyomtatványon vehető igénybe.
(3) Az áfa-törvényt módosító 1996. évi LXXX. törvény 22. §-ának (4) bekezdése tekintetében üzletnek minősül a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenesen) nyitva tartó nagy- és kiskereskedelmi értékesítési hely, ideértve a közművelődési, oktatási, egészségügyi, sportintézményekben és a munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is. Üzletnek minősül továbbá az illetékhivatal, a hitelintézeti fiók, a postahivatal és a gyógyszertár is.
(4) A kedvezményre való jogosultság megszűnik, ha a felhasználó az üzembe helyezés napjától számított három éven belül
a) a kártyaolvasó berendezést eladja, vagy
b) a kártyaolvasó üzemeltetését másnak átengedi, vagy
c) a felhasználó adóalanyisága megszűnik.
(5) Megszűnik a kedvezményre jogosultság akkor is, ha
a) a banki elfogadói szerződés megszűnik, és a felhasználó 30 napon belül ilyen szerződést nem köt, vagy
b)[22] (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetekben az igénybe vett kedvezmény összegét a jogosultság megszűnésének napjával vissza kell fizetni. A visszafizetendő összeget a "Bevallás az állammal szembeni kötelezettségekről és juttatási igényekről" elnevezésű külön nyomtatvány legközelebb esedékes benyújtásakor kell szerepeltetni.

Egyes eljárási szabályok

8. §
(1) Az e rendeletben számára meghatározott hatósági feladatokat az APEH az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el.
(2) A Bizottság az APEH döntéselőkészítő és javaslattevő testülete.
(3) A Bizottság e jogkörében véleményezi és döntésre előkészíti az APEH-hez benyújtott kérelmeket a pénztárgépek, illetve taxaméterek típusjóváhagyására.
(4) A Bizottság közreműködik a típusjóváhagyással forgalmazott gépek ellenőrzésében.

9. §[7]
(1) A Bizottság tagjait és vezetőjét az APEH elnöke kéri fel a Bizottság munkájában való közreműködésre.
(2) A Bizottság ügyrendjét, valamint a pénztárgép- és taxamétertípusok engedélyezésével összefüggő döntéseket az Adó és Ellenőrzési Értesítőben közzé kell tenni.

Átmeneti rendelkezések

10. §[8]
(1) 1997. január 1-jét követően az APEH elnöke csak olyan pénztárgép forgalmazását engedélyezi, amely a nyugta végösszegét a matematikában érvényes kerekítési szabályoknak megfelelően ötven fillérre vagy forintra kerekíti.
(2) A korábban jóváhagyott pénztárgéptípusok - amennyiben azok nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglalt előírásoknak - forgalmazási engedélyei 1997. szeptember 30-ig benyújtandó módosítási kérelemmel megújíthatók. Az engedély megadását követően a korábbi típus nem forgalmazható. Az (1) bekezdésben előírt feltételekkel nem rendelkező pénztárgépek forgalmazási engedélyeit - ha megújítás nem történt - az APEH 1997. december 31-ével visszavonja, ezt követően ezek forgalmazása nem megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásai nem érintik a használatban levő pénztárgépeket, de azokon a megújított (módosított) típusengedély szerinti átalakítás végrehajtható.
(4) Az (1) bekezdés előírásai szerinti kerekítési szabályoknak megfelelő nyugták előállítására alkalmas - korábban jóváhagyott - pénztárgéptípusok engedélyei változatlanul érvényesek.

Záró rendelkezések

11. §
(1) E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell.
(2)[2]
(3) A korábbi forgalmazási engedélyek változatlanul érvényesek mindaddig, amíg a forgalmazó a készülék típusának, működtető programjának változtatását nem kéri, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartása miatt az APEH elnöke az engedélyt vissza nem vonja.
(4) Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet, továbbá az azt módosító 27/1993. (IX. 27.) PM rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

Melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez[33]

I. Nyugtaadási kötelezettségüknek csak pénztárgéppel vagy taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalanyok;
b) gyógyszertárak;
c) az üzletek működéséről szóló, külön jogszabály vonatkozó mellékletében szereplő valamennyi üzlet;
d) a nagykereskedelmi üzletkörbe tartozó adóalanyok a részben vagy egészben készpénzzel (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközt is) történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
II. Fenti kötelezettségük alól mentesülnek az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) üvegvisszaváltó üzlet;
b) szórakoztató játékautomaták terme;
c) automata üzlet (ahol nincs kezelő személyzet);
d) csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzletét, bemutatótermét;
e) az üzletek működéséről szóló jogszabály alapján kereskedelmi működési engedély megszerzése alól mentesülő, ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja;
f) az üzletek működéséről szóló, külön jogszabály vonatkozó mellékletében szereplő termelői borkimérés;[34]
g) utazási iroda, utazási ügynökség, idegenforgalmi szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;[35]
h) azok az adóalanyok, akiknek a nyugtaadás alól az áfa-törvény értelmében az adóhatóság felmentést adott.[36]

[2] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 11. § 2. bekezdését az 1996. évi LXVI. törvény 43. § 5. bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte
[3] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. §-a a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[5] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. §-a a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg
[6] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7/A. §-át a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 4. §-a iktatta be
[7] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 9. §-a a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 5. §-ának megfelelően módosított szöveg
[8] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 10. §-a a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 6. §-ának megfelelően módosított szöveg
[9] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet melléklete a 35/1996. (XII. 27.) PM rendelet 7. §-ának megfelelően módosított szöveg
[12] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § 4. bekezdése a 8/1999. (III. 5.) PM rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg
[19] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § 2. bekezdése a 8/1999. (III. 5.) PM rendelet 6. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[20] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § 6. bekezdése a 8/1999. (III. 5.) PM rendelet 6. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[21] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § 7. bekezdését a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 6. §-ának 2. bekezdése hatályon kívül helyezte
[22] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § 5. bekezdésének b) pontját a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 6. §-ának 2. bekezdése hatályon kívül helyezte
[23] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. §-a a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[24] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § 2. bekezdésének a) pontja a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg
[25] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § 2. bekezdésének i) pontját a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 2. §-a iktatta be
[26] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 4. § 1. bekezdése a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 3. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[27] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 4. § 3. bekezdése a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 3. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[28] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 4. § 5. bekezdése a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 3. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[29] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 4. § 6. bekezdése a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 3. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[30] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 4. § 7. bekezdése a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 3. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[31] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 5. §-a a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 4. §-ának megfelelően módosított szöveg
[32] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 6. §-a a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 5. §-ának megfelelően módosított szöveg
[33] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet melléklete a 34/1999. (XII. 26.) PM rendelet 6. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg
[34] Beiktatta a 33/2000. (IX.21.) PM rendelezt 1. §. Hatályos 2000.09.21.
[35] Beiktatta a 33/2000. (IX.21.) PM rendelezt 1. §. Hatályos 2000.09.21.
[36] Jelölését módosította a 33/2000. (IX.21.) PM rendelet 1. §.